2010. február 6., szombat

Álom volt. Ez az egész. Sokáig nem ébredtem föl, hogy tovább tartson. De rájöttem, hogy az álom nem azért van, hogy benne ringassuk magunkat egy életen át. Mert föl kell ébredni, és élni kell, és dolgozni, és és tovább élni, hogy újabb álmok jöhessenek.
Itt vége tehát ennek az álomnak, ennek a történetnek. Talán lesz olyan kegyes az ég, hogy újra álmodhassak. Hosszan, szépen.

Az én világomról. Múltról és jelenről.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése